Get Adobe Flash player

Hírlevél

Feliratkozom az alábbi hírlevélre:

Kérjük, feliratkozás után ellenőrizze a levélszemét (spam) mappáját is, előfordulhat, hogy a megerősítő levél oda érkezik.

Támogatóink

      
v h k sze cs p szo
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 

Gyakran Ismételt Kérdések

1. Milyen beszámolási kötelezettségeknek kell eleget tennie egy civil szervezetnek?

A jogszabály által kötelezően előírt beszámolók:

-  éves számviteli beszámoló letétbehelyezése az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH)
-  közhasznúsági melléklet letétbehelyezése (amennyiben közhasznú szevezetről van szó)
-  adományozásról szóló beszámoló (abban az esetben, ha vannak adományok)
-  1%-os felajánlásokról szóló beszámoló (abban az esetben, ha a kedvezményezett az illető civil szervezet)

2. Nem szeretnénk pénzmozgást és adminisztratív ügyeket, könyvelést folytatni. Mit tegyünk?

Legalább két személy létrehozhat civil társaságot közös céljaik megvalósításához. Ennek leglényegesebb eleme az, hogy mindezt vagyoni hozzájárulás nélkül tegyék. Pl. Ha csak közös munkaerejükkel járulnak hozzá a közös célokhoz, járdát, játszóteret építenek, stb., de nincs pénzmozgás.
A civil társaságnak nem az a lényege, hogy a tagok nem adminisztrálnak vagy nincs adózás, hanem az, hogy nincs vagyoni hozzájárulás és hogy nem gazdasági a cél. Nem igényel adószámot, nyilvántartásba vételt, statisztikai számjelet, formális alapítást, viszont társasági szerződése van. A jogalkotó szándéka az, hogy adminisztráció-mentesen működhessenek olyan csoportok a társadalomban, amelyeknek közös céljaik vannak, és ehhez nincs szükségük gazdálkodó tevékenység folytatására.

3. Kell-e kezdőtőke egy szervezet alapításához?

Egyesületek esetében nem kell, alapítványok esetében természetesen kell, hiszen az alapítvány célra rendelt vagyontömeg, vagyis fogalmi eleme a vagyon.

4. Mi az alapszabály és az alapító okirat közötti különbség?

Alapszabálya az egyesületeknek, míg alapító okirata az alapítványoknak van.

5. Kötelező-e bankszámlát nyitnunk?

A bankszámlanyitás kötelező az alapítványok és az egyesületek számára is, mégpedig az alakulást követően 15 napon belül.

6. Hogyan szerezhetünk forrást működési támogatásra?

A civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei:

- magánszemélyek adományai
- cégek hozzájárulásai
- állami támogatások (európai uniós vagy hazai támogatások)
- önkormányzati támogatások
- a személyi jövedelemadó kötelezettséget teljesítő adózók1 %-os felajánlásai

Ingyenes pályázati és forrásteremtési tanácsadásért forduljon a Heves Megyei CIC munkatársához.

7. Kell-e SZJA-t fizetnünk és van-e valamilyen kedvezmény, amivel élhetünk?

Abban az esetben, ha a szervezet munkavállalót foglakoztat, (vagy megbízottat, önkéntest, akinek jövedelmet fizet) személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett. Akkor mentes a SZJA alól a közhasznú egyesület, alapítvány a létesítő okiratban rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélyek nem pénzben adott juttatás értéke,valamint pénzjuttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.

8. Mit jelent az egyszeres és kettős könyvvitel?

Az egyszeres és a kettős könyvvitel között a különbség, hogy a kettős könyvviteli technikát az Sztv. és a különböző szektorális jogszabályok (mint a civil tv. is) a bonyolultabb élet- és jogviszonyokat feltételező szervezetek esetén teszi kötelezővé. A kettős könyvvitel részletesebb adatokat és kimutatásokat tartalmaz.Folyamatosan lehetővé teszi a könyvelés "keresztbeellenőrzését" oly módon, hogy minden egyes könyvelési tételt kétféleképpen is nyilvántart.Ily módon kell könyvelniük a közhasznú szervezeteknek az új civil törvény értelmében.

9. Kérnünk kell-e külön statisztikai számjelet?

Nem. A szervezet automatikusan megkapja, ezáltal lesz azonosítható a Központi Statisztikai Hivatalnál.

10. A szervezet nevének lehetséges egy adott személy nevét választani?

Igen, viszont ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.

11. Ha nem közhasznúként jegyzi be a bíróság az alapítványt, akkor a későbbiekben hogyan kérhetem a közhasznúságot? Vagy érdemes már közhasznúként beadni a kérelmet?

Az alapítás során a közhasznúság kapcsán nincsen külön teendője, mivel a közhasznúság eléréséhez két lezárt üzleti év szükséges, ezért alapítással egyidejűleg nem lehet közhasznúságot kérni.

Ezen felül különböző számviteli feltételeknek kell megfelelni a 2 év kapcsán, mely feltételeket a Civiltörvény tartalmazza az alábbiak szerint:

"Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően."

12. Mit jelent az a kifejezés, hogy "elektronikus út"?

2015. január 1. napjától a civil nyilvántartási eljárásokban nem csak lehetőség, hanem egyes szervezetekre nézve kötelező is a kérelmek elektronikus úton való előterjesztése. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdése szerint 2015. január 1-jét követően a civil szervezetek nyilvántartási eljárásai során a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség és a szövetség a beadványokat kizárólag elektronikus úton nyújthatja be. 

Ezen túlmenően 2015. január 1-jét követően kizárólag elektronikus úton adható be a kérelem, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri, ha egy szervezet a közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet terjeszt elő, továbbá a már közhasznú szervezetek is beadványaikat ezen időpontot követően kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. Amennyiben a kérelmező nem kötelezett az elektronikus útra, kérelmét választása szerint elektronikus úton is beadhatja.

Az elektronikus út azt jelenti, hogy a kérelmező a beadványát elektronikusan az ún. Ügyfélkapun  keresztül nyújtja be a bíróságon. Az Ügyfélkapu használatához személyes ügyfélkapus azonosítóra van szükség. Ügyfélkapus regisztrációt kizárólag természetes személy kezdeményezhet. A regisztrációs eljárás bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten kezdeményezhető. Az Ügyfélkapu a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon az ügyfelkapu.magyarorszag.hu oldalon érhető el. 

 Jelentős változás, hogy 2015. január 1. napját követően már nem az eddig megszokott kérelem-formanyomtatványon, hanem ÁNYK űrlapon kell a kérelmeket előterjeszteni, akár elektronikusan akár papír alapon. 

 Amennyiben a kérelmező elektronikus útra kötelezett vagy az elektronikus utat választja, akkor számítógépén telepítenie kell az általános nyomtatványkitöltő programot és arra le kell töltenie a  „jar” kiterjesztésű civil eljárásokban alkalmazandó ÁNYK űrlapokat. Az ÁNYK űrlapok-hoz elektronikus út esetén kizárólag „pdf” formátumú mellékletek csatolhatóak. 

 Ha a kérelmező nem kötelezett az elektronikus útra, kérelmét továbbra is beadhatja papír alapon is, de 2015. január 1-jét követően már kizárólag ÁNYK űrlap formátumban.

 Az elektronikus eljárásban alkalmazandó „jar” kiterjesztetésű és a papír alapú eljárásban használandó „pdf” formátumú ÁNYK űrlapok letölthetőek a www.birosag.hu oldal civil szervezetek menüpontjából. Ugyanitt bővebb tájékoztatás, útmutató is olvasható a kérelmek benyújtásának folyamatáról és az egyes ÁNYK űrlapok kitöltéséről.

 

13. Meddig kell az új Ptk. előírásainak megfeleltetni a létesítő okiratot?

A civil szervezetek számára előírt létesítő okirat kötelező módosításának határideje 2017. március 15, tehát legkésőbb 2017. március 14-ig kell változás-bejegyzési kérelmet előterjeszteni az aktuális bíróságon.

14. Alapszabály-módosításnál lehet-e teljesen új alapszabályt írni és a régire csak hivatkozni, amikor a régi alapszabály már nagyon sok helyen nem felel meg a jogszabályoknak?

Természetesen van arra lehetőség, hogy teljesen új alapszabály kerüljön elfogadásra, és a régi pedig hatályon kívül helyezésre, amikor a régi alapszabály már nagyon sok helyen nem felel meg a jogszabályoknak, és egyszerűbb újat elfogadni.

15. Betöltheti-e ugyanaz az ember az elnöki és a pénztárosi posztot egy egyesületben?

Az „elnöki” pozíciót a jogszabály is ismeri, a „pénztáros” elnevezést ugyanakkor a törvény nem nevesíti, de a gyakorlatban nagyon sok egyesületnél létezik. Ennek megfelelően olyan kikötés nincs  a jogszabályban, hogy „az elnök és a pénztáros nem lehet ugyanazon személy”, ugyanakkor célszerű és kifejezetten ajánlott, hogy ez a két pozíció elkülönüljön, ez az egyesület tagjainak is érdeke.

Röviden tehát a válasz: a jogszabály ugyan nem zárja ki, de nem javasolt a dolog, később problémás lehet.

16. Egyesületünket meg szeretnénk szüntetni. Mi ennek a folyamata?

A közgyűlésnek határoznia kell a végelszámolásról, ki kell jelölni a végelszámolót, majd ezt be kell jelenteni az adott törvényszéken. Ezután a végelszámolónak el kell készíteni a szükséges beszámolókat, rendezni a tartozásokat, behajtani a követeléseket, ezek után kell a törvényszéktől a törlést kérni.

17. Nem közhasznú szervezet vagyunk. Nekünk is kell közhasznúsági mellékletet készíteni a számviteli beszámoló részeként?

Minden civil szervezetnek kötelező beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni, így a nem közhasznú tevékenységet végző szervezetnek is letétbe kell helyezni a mellékletet, de mivel nem közhasznú, azt üresen hagyva küldi el.

 

Print Friendly, PDF & Email