Hírlevél

Feliratkozom az alábbi hírlevélre:

Kérjük, feliratkozás után ellenőrizze a levélszemét (spam) mappáját is, előfordulhat, hogy a megerősítő levél oda érkezik.

Támogatóink

      
v h k sze cs p szo
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 

Összefoglaló a közérdekű önkéntes tevékenységről

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.)
A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet (a továbbiakban: NEAr.)

A közérdekű önkéntes tevékenységről általában
Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül minden magyar és külföldi állampolgár által a Köt. 3. § alatt felsorolt természetes személynél, jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál, illetve egyéni cégnél (a továbbiakban: fogadó szervezet) Magyarországon, vagy magyar állampolgár által magyarországi fogadószervezetnél külföldön, ellenszolgáltatás nélkül, önkéntes jogviszony keretében végzett munka. [Köt. 2. § (1)]

Nem tartoznak a Köt. hatálya alá a Köt. 1. § (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek (pl. az önkéntes véradás vagy az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként vagy polgári természetőrként végzett tevékenység), továbbá a fogadó szervezetnél a Köt. 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység, ha:
a) az önkéntes által saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója javára végez munkát;
b) a tevékenység jogszabályi vagy hatósági kötelezésen, továbbá a jogerős bírósági határozaton alapul;
c) a felek úgy állapodnak meg, hogy a tevékenységet más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, egyesület, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének tagjaként vagy egyházi személyként.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (4) bekezdése alapján a közérdekű önkéntes jogviszony nem minősül foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak.
A közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony tekintetében a közérdekű önkéntes jogviszony nem minősül további munkavégzésre irányuló jogviszonynak.

Ellenszolgáltatás az önkéntes jogviszonyban
A közérdekű önkéntes jogviszony kötelező feltétele, hogy a jogviszony keretében az önkéntes a végzett munkáért nem részesülhet ellenszolgáltatásban a fogadó szervezettől.
Ellenszolgáltatásnak minősül – ezért adó- és járulékköteles - minden olyan vagyoni előny, amelyhez a Köt. hatálya alá tartozó jogviszony keretében foglalkoztatott önkéntes vagy közeli hozzá- tartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. [Köt. 2. § (2) bek.] Az ellenszolgáltatásnak minősülő juttatásokra az Szja. tv. általános rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy az önkéntes jogviszonyt a Ptk. szerinti egyéb szerződéses jogviszonyként kell értelmezni. Ebben az esetben az adott juttatásra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni.
Adózási szempontból a Köt. szerinti ellenszolgáltatásnak minősülő juttatásra vonatkozó fenti szabályt kell alkalmazni az alábbi esetekben is:
•    ha a Köt. 2. § (3) bekezdésben felsorolt, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás kerül kifizetésre, de az meghaladja a Köt. 2. § (3) bekezdés szerinti mértéket;
•    ha a Köt. hatálya alá tartotó önkéntes jogviszony keretében az önkéntes olyan juttatásban részesül [lásd Szja. tv. 70. § és 71. §], amelynek adómentességét, illetve kedvezményes adózását az Szja. tv. munkaviszonyhoz kötődően biztosítja.

Ha a Köt szerint fogadó szervezetnek minősülő szervezetnél az önkéntes tevékenységet (tehát ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet) nem a Köt. hatálya alá tartozó önkéntes jogviszony, hanem valamilyen más jogviszony keretében végzik, az önkéntesnek nyújtott költségtérítés jellegű juttatás után az adott jogviszonyra irányadó szabályok szerint kell a közterheket megfizetni. A munkavégzés önkéntességére tekintettel bérjellegű kifizetés nem történhet.

Nem minősülnek ellenszolgáltatásnak – tehát adó- és járulékmentesen kifizethetőek - a fogadó szervezet által az önkéntesnek nyújtott alábbi juttatások [Köt. 2. § (3) bek.]
a) az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag,
b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése,
      – az Szja. tv. kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával - az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett összeg is adómentes, amennyiben mértéke nem haladhatja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének nagyságát [Az Szja. tv. 3. számú melléklet II. 6 pontja szerint, a bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összeg, a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint –a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag-és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet alapján számított- üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb a Nemzeti Adó és Vámhivatal által (negyedévente) közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg lehet].
c) a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás,
d) az önkéntes részére biztosított - a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges iskolarendszeren kívüli képzés költségei,
e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése,
f) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz - közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő - működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,
g) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és baleset-biztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja,
h) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj.
i) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom.

Az önkéntesnek adott napidíj egy hónapra számított összege, illetve a nyújtott jutalom összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát.
Több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervezettől kaphat napidíjat, és erről köteles értesíteni a többi fogadó szervezetet
A külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgárságú személy által végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, a fent említett juttatások biztosítását nem magyarországi székhelyű szervezet –a Köt. 3. § alá tartozó– fogadó szervezet valamelyikével kötött szerződésben átvállalhatja és biztosíthatja az önkéntesnek. Ebben az esetben a szervezet és a fogadó szervezet (intézet) egyetemlegesen felelnek.

Adózási szempontból a közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak. Az önkéntes jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni a Köt. alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást. [Szja tv. 7. § (1) y)]

Közhasznú szervezet önkéntesét vagy annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. [Civil tv. 42. § (2)]
A civil szervezet bevételként kell, hogy elszámolja az önkénteseinek a nem pénzbeli hozzájárulásait. Az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. [350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (5) bek.] A NEA kollégiumai által kiírt pályázatoknál a támogatási összeg legalább tíz százalékának megfelelő arányú saját forrás biztosítása történhet természetben is, így különösen a közérdekű önkéntes munka biztosításával. [NEAr. 11. § (4.)]

Személyek az önkéntes jogviszonyban
A Köt. részletesen meghatározza azt, hogy ki lehet önkéntes és mely szervezetek lehetnek fogadó szervezetek. [Köt. 3. § (1) bek.; 5. §]
Önkéntes lehet
Magyar állampolgár, aki a tizedik életévét betöltötte.
(Kiskorú személyek önkéntesként történő foglalkoztatására lásd. Köt. 5. § )

Nem lehet önkéntes
•    a fogadó szervezetnél más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végző személy, aki a munkakörébe tartozó feladatokat látna el önként;
•    tanuló a közoktatási intézményénél, vagy kollégiumánál. (Ez a szabály nem vonatkozik az intézmény által szervezett táboroztatási tevékenységre és közösségi programokra.)
•    külföldi állampolgár
•    a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (harmadik országbeli állampolgár) - ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személy.

Külföldi állampolgár csak akkor végezhet önkéntes tevékenységet, ha:
•    a fogadó szervezet rendelkezik felelősségbiztosítási szerződéssel,
•    az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított,
•    az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy
•    rendelkezik az egészségügyi biztosítással

Fogadó szervezet lehet
•    a helyi önkormányzat,
•    a helyi önkormányzatok társulása
•    a költségvetési szerv az
•    alaptevékenysége körében
•    a magyarországi székhelyű
•    civil szervezet,
•    a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
•    közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
•    a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
•    a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes
       aa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,
       ab) egészségügyi szolgáltató,
       ac) közoktatási intézmény,
       ad) felsőoktatási intézmény,
       ae) muzeális intézmény,
       af) nyilvános könyvtár,
       ag) közlevéltár,
       ah) nyilvános magánlevéltár,
       ai) közművelődési intézmény
,mint fogadó intézmények.

A nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan nyújtott többletszolgáltatások körében a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében.

Az önkéntes jogviszony tartalma
Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet,
a) amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint
b) amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.
Aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti [Köt. 4. § (3) bekezdés].

Fogadó szervezet kötelességei
•    az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
•    a szükséges pihenőidőt,
•    a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését,
•    a tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. biztosítani
•    a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről, ha a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik, vagy az önkéntes Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár,
•    külföldi állampolgár önkéntes esetén egészség biztosítási szerződés megkötéséről és a biztosítási díj megfizetéséről gondoskodni.

Az önkéntes szerződésben a Felek úgy is rendelkezhetnek, hogy erről az utolsó két kérdésről az önkéntes gondoskodik!

Önkéntes kötelességei
A közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni,
A közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.

Az önkéntes szerződés és kötelező kellékei
A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre.
Az önkéntes szerződés magánjogi szerződés, függetlenül attól, hogy a fogadó szerv vagy fogadó intézmény esetleg költségvetési szerv.
Ha a Köt. másként nem rendelkezik, az önkéntes szerződés megkötésére, érvénytelenségére, módosítására, teljesítésére, megszűnésére, a szerződésszegésre, a törvényes képviselő közreműködésére, az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére, valamint a kárviselésre és a kártérítésre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. A Köt. rendelkezéseitől –az abban foglalt kivételektől eltekintve– a felek érvényesen nem térhetnek el, a Köt.-ben foglaltak megsértésével kötött szerződés a Ptk. rendelkezései szerint semmis.
Az önkéntes szerződésben meg kell határozni
a) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
c) a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt,
d) azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.

Ezen felül a Felek a Ptk. szabályai szerint egyéb kérdésről is rendelkezhetnek, figyelemmel a Köt.-ben foglaltakra.

Speciális rendelkezés:
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 17. § alapján
a) az egészségügyi dolgozó,
b) hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy,
c) minden egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adni kívánó személy
önkéntesként vehet részt az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában a Köt. rendelkezései szerint.

Kárfelelősség az önkéntes jogviszonyban 

Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.
Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy
a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára,
b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára

az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

Bejelentés és nyilvántartásba vétel
A fogadó szervezet a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős által vezetett minisztériumnak (Emberi Erőforrások Minisztériuma) a Köt. melléklete szerinti Bejelentési lapon köteles előzetesen bejelenteni
a) az önkéntesek foglalkoztatását,
b) a Bejelentési lapon feltüntetett adatokban bekövetkező változásokat.

A bejelentéshez mellékelni kell
a) helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát;
b) civil szervezet, közhasznú szervezet esetében
ba) a hatályos létesítő okirat másolatát és
bb) a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolását a szervezet adatairól (hatályos kivonat, cégkivonat);
c) egyházi jogi személy esetén a nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolását az egyházi jogi személy adatairól.
Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerűen működik, továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója
a) egyesület, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég, a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolását a szervezet adatairól,
b) egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolás.

Ha a fogadó szervezet egyházi jogi személy - annak alapszabályában jogi személynek nyilvánított, bírósági nyilvántartásba nem vett - szervezeti egysége, a kérelemhez mellékelni kell az egyházi jogi személy képviselőjének erre vonatkozó nyilatkozatát.

Közhasznú szervezet esetén az adatváltozás bejelentésekor a létesítő okirat másolatát csak akkor kell mellékelni, ha az abban megjelölt cél, illetve tevékenységi kör megváltozott.
A bejelentett adatokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma [a továbbiakban: Minisztérium] a fogadó szervezetek nyilvánossága és az önkéntesek védelme érdekében nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételről a Minisztérium kizárólag az iratok alapján dönt. A Minisztérium a  nyilvántartásban szereplő adatokat átadja a munkaügyi hatóságnak és a munkavédelmi hatóságnak az önkéntesek jogszabályszerű foglalkoztatásának ellenőrzése céljából.
A Minisztérium megtagadja a bejelentő, illetve a bejelentésben meghatározott tevékenységi kör nyilvántartásba vételét, illetőleg törli a nyilvántartásból a fogadó szervezetet, illetve tevékenységi kört, ha
a) a bejelentő nem a III. pont szerinti fogadó szervezet,
b) kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a bejelentésben megjelölt tevékenységi körben önkéntes nem foglalkoztatható.

Ha a Minisztérium tudomására jut, hogy a fogadó szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, felhívja a fogadó szervezetet a kötelezettség teljesítésére. Ha a bejelentési kötelezettségének a fogadó szervezet a felhívás kézhezvételét követő harminc napon belül nem tesz eleget, a Minisztérium határozatban - a jogsértés súlyának figyelembevételével - legfeljebb egy évre megtiltja a fogadó szervezetnek önkéntes foglalkoztatását, és az általa vezetett nyilvántartásban feltünteti
a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát,
b) a tilalom kezdetének és megszűnésének időpontját.

A fogadó szervezet nyilvántartási kötelezettsége
A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást vezet.
A fogadó szervezet nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,
b) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,
c) korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
d) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát, ellátásának helyét, a tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt
e) a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját,
f) határozott időre kötött önkéntes szerződés esetén azt az időpontot, amikor a szerződés hatálya megszűnik,
g) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenységre fordított idővel kapcsolatos adatokat,
h) az önkéntesnek nyújtott juttatásokat.

A fogadó szervezet a nyilvántartást az önkéntes jogviszony megszűnését követően öt évig köteles megőrizni.
A fogadó szervezet az önkéntesre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az önkéntes hozzájárulásával közölhet.

Print Friendly, PDF & Email